Kritikus pontra ért az orvoshiány a hazai alapellátásban, miután országszerte több mint ezer körzet áll tartósan üresen, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1,4 millió állampolgár kizárólag helyettesítéssel jut hozzá az állandó orvosi ellátáshoz. A szakemberhiány és a drasztikusan öregedő orvostársadalom okozta feszültségek kezelésére az egészségügyi döntéshozók egy átfogó, a jövő évben induló reformcsomagon dolgoznak.
A praxisok kiürülése az elmúlt hét évben rendkívüli módon felgyorsult, a betöltetlen körzetek száma csaknem két és félszeresére emelkedett – erről számolt be részletesen a Népszava.
Egyenletlen a válság területi megoszlása, de a hátrányosabb helyzetű északi és keleti megyékben, például Nógrádban vagy Hevesben az ellátatlan körzetek aránya már eléri a 30 százalékot is. A rendszer fenntarthatóságát a korfa is veszélyezteti, a praktizáló orvosok több mint fele elmúlt 60 éves, míg a pályakezdő, 40 év alatti generáció aránya alig éri el a 7 százalékot.
Sokan emiatt kénytelenek egyszerre két-három körzet feladatait ellátni, miközben a szakrendelők túlterheltsége miatt évente mintegy 71 millió betegfordulást kénytelen elnyelni az alapellátás.
A helyzet kezelésére tervezett 2027-es program több ponton alakítaná át a működési környezetet.
Egyrészről a szakmai tárgyalások október közepi lezárásáig a költségvetési keretösszegek ugyan még nem véglegesek, de a tervek szerint növelnék az alapfinanszírozást, megemelnék az ügyeleti díjakat, a pályájuk első évtizedében járó doktorok számára pedig kiemelt bértámogatást nyújtanának. A praxisok rezsitámogatását a rendelési idővel összhangban álló alapdíj váltaná fel, napirendre került a helyi iparűzési adó alóli mentesítés, a tisztán esetszám-alapú elszámolást pedig felváltaná a gyógyítási eredményeket, a krónikus betegek állapotának javulását honoráló minőségi prémiumrendszer.
De mi van a szakrendelői várólistákkal?
Ennek érdekében jelentősen bővítenék a háziorvosok kompetenciáit is. Azok a háziorvosok, akik ráépített szakképesítéssel, például belgyógyászati vagy diabetológiai szakvizsgával rendelkeznek, megfelelő anyagi ellentételezés mellett helyben végezhetnének el vizsgálatokat és terápiás beavatkozásokat.
Párhuzamosan terítékre kerül a közelmúltban bevezetett ügyeleti modell felülvizsgálata is, miután az új struktúra indulását követően több mint 20 százalékkal nőtt a kórházi sürgősségi osztályok leterheltsége, a betegek ugyanis sokszor az ügyeleti pontok kihagyásával közvetlenül a kórházakba mennek.
Strukturális oldalon egy Országos Alapellátási Központ felállítása körvonalazódik a hálózat egységes szakmai felügyeletére, míg a területi koordinációt 164 integrált egészségügyi és szociális centrum végezné, körzetenként 50–70 ezer lakos ellátási igényeit összehangolva. A kormányzati tervek szerint a körzetek működtetési joga nem kerül állami kézbe, a praxisjog továbbra is a szakorvosok magántulajdonában marad.
Képek: Balázs Attila / MTI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
